Egy félidei értékelő sorozatot indítottunk útjára, ahol azok a versenyzők mondják el véleményüket a sorozatról, akik a Mountainbike Challenge eddigi eseményein részt vettek. Eddig két csinos hölgy jutott szóhoz Cséri Szilvi és Felföldi Viki személyében, ám most az erősebbik nemen a sor.
A következő interjúalanyunkat nem kell bemutatni azoknak, akik a sorozatot figyelemmel követik, hiszen a Challenge egyik „arcáról” van szó.
Pálmai Zsolt (ZKSE)
Mi a véleményed a Mountainbike Challenge kezdeményezésről?
Valamikor az év elején, a tudtomon kívül pont belecsöppentem a zalaegerszegi rendezőkkel való megbeszélésbe. Akkor hallottam először a sorozatról, de már akkor is tetszett, hogy mind az öt verseny stílusában teljesen különbözik egymástól. Ami nagyon pozitívan hatott rám, hogy láttam a szervezők hozzáállását, lelkesedését a kulisszák mögött is. Ez a szorgalom szerintem látszik is, mert az eddigi rendezvényeken dupla annyian jelentek meg mint tavaly. Látszik, hogy értünk vannak bringásokért…
Hogyan értékeled a sorozat eddigi három versenyét?
Tömören fogalmazva én mindent megkaptam, amiért odamentem, sőt általában többet is. Zalaegerszegen ez volt az első ilyen jellegű rendezvény. Az időjárás erősen visszatartotta az indulókat a versenytől, pedig a pálya szerintem pont élvezhető volt és a 10 óra nem szív le annyira mint egy 24 órás.
Vértesbogláron kicsit meglepte a tömeg a szervezőket, de legalább látszik, hogy nem hiába ötleteltek a Challenges szervezők. Sok emberhez eljutottak a képek, hírek. A pályát átszalagozó „jóakarókról” a szervezők nem tehetnek. Nekem ezzel együtt is egy nagyon jó hétvégém volt.
Erdőbénye: mint ismeretes nem érkeztek ki a mentők, de aki akart túraként végigtekerhette a távot. Mondanom sem kell kis összebeszélés a sporttársakkal és olyan tempó volt, hogy jobb edzést nem is kívánhatott volna magának az ember!
Melyik verseny miért tetszett?
10 órás: A sár miatt elég szenvedősre sikeredett az egész, de aki végigcsinálta annak nem kell kitalálnia hőstörténeteket az unokáinak és az eredményhirdetést a sok ezer ember előtt, szerintem senki sem felejti el.
MTB Piknik: Benne van a nevében a piknik hangulat. Igazi kikapcsolódás. Én talán túlzottan is elengedtem magam a verseny előtt.
Erdőbénye. Pár szóban: Bor, bringa, sör, barátok, jakuzzi, vacsorák és az egész társaság, ja és a pálya sem volt csúnya…!:)
Már három megvan, a további két versenyen (Underworld, Hillclimb) is rajthoz állsz?
Underworld Kupa mindenképp be van tervezve. Egyrészt szeretném megismételni a tavalyi első helyezésemet, másrész pedig imádom az ilyen eseményeket, ahol van valami különleges, valami extrém a többi versenyhez képest. A Hillclimb egyenlőre csak „a szeretnék indulni” kategória. Meglátjuk, hogy el tudok e szakadni a munkahelyemről, mert idén már elég sok volt a szabadságolás hasonló okok miatt...:)
|