Évekig rövidtávon ment, majd átváltott a hosszútávra. Szerényen mosolyog, mikor azt kérdezzük: Mit csinál egyébként a Mountainbike Challenge vértesboglári versenyének arca? BuZsóval beszélgettünk.

- név: Búr Zsolt
- születési év: 1981
- lakóhely: Oroszlány
- szakág: XCO/XCM/CX
- bringa / bringák: Haibike Greed, Haibike Noon, Haibike Light
- edzőterep: Vértes, Gerecse
- mikor kezdtél hegyibringázni: 1991-’92 körül
- mióta hegyibringázol versenyszerűen: 1993-ban már indultam mtb versenyen

Miért montizol?

Szeretem a természetet, a száguldást, a versenyeket. Nagyon jó érzés, mikor feltekersz egy meredek hegyen, ne adj’ Isten, gyorsabban, mint azelőtt bármikor, és elmondhatod, hogy fejlődtél. Majd legurulsz egy technikás lejtőn sziklák, fák között. Huuuuuu, ez csak a mountainbike lehet:)

Egyedül, vagy csapatban jobb szerinted tekerni?

Szerintem egyedül. Jobban szeretem, ha a saját tempómban tudok haladni. Így jobban végre tudom hajtani az elvégzendő feladatokat edzés közben. Természetesen szoktam társaságban is bringázni. Az elmúlt télen, kimondottan sokat mentem társaságban. Két külföldi edzőtábor is színesítette a felkészülésemet. Legfőbb partneremmel, és egyben edzőmmel Baros Bálinttal, az olaszországi túrához pedig Cser Gabi is csatlakozott.

Hogy lettél ilyen jó bringás?

Jó bringás lennék?:) Viccet félretéve… Már nagyon régóta „benne vagyok” a sportban, de soha nem foglalkoztam vele igazán komolyan. Kb 3 évvel ezelőtt, egy elég súlyos sérülés után elhatároztam, hogy először is lefogyok. Ezt a hosszú, monoton országúti edzésekkel segítettem elő. Itt megvoltak az alapok. A következő évben az akkor még létező rövid távon, szinte mindent megnyertem. A tavalyi évben az Országos Bajnokságon másodosztályban lettem első. Ekkor már hajlottam az Elit kategória felé. Dunán és a Maraton Bajnokságon már a legnehezebb kategóriában álltam rajthoz. Az idei évben nagy dilemma előtt álltam, mert Master korosztályba léptem, de mivel a felkészülésem a lehetőségeimhez mérten jól sikerült, így „megragadtam” a legjobbak között.

Mennyit edzel egy héten?

Ez ugye változó. Három részre bontanám az évet. Novembertől – januárig a cyclocross miatt, inkább intenzív, pörgős edzéseim vannak. Ha nincs verseny hétvégén, akkor a szombat, vasárnapi hosszú tréningekkel együtt kb 16-20 óra. Február – március a legstrapásabb. Edzőtáborban megvolt a 26 óra egy hét alatt. Most versenyszezonban kb. 10-12 órát megyek, ha a hét végén van verseny. Hozzáteszem, én ezt munka mellett csinálom.

Mik a bringás céljaid? Mit szeretnél elérni? Mi motivál?

Ha minden úgy akarja, akkor még 4-5 évig szeretném csinálni ezen a szinten, aztán jöhet a nyugdíj:) Idei legfőbb célom, hogy az XCO szakágban a Magyar Kupa összetettben a dobogón végezzek. Sajnos a maraton jó helyezés már elszállni látszik egy betegség és egy balszerencsés szilvásváradi verseny után. Távolabbi célom pedig, hogy még jobban „beleerősödjek” az Elit kategóriába. És hogy mi motivál? A versenyek hangulata, a bringás barátaim, a szurkolóim, amikor elismerik a teljesítményemet, és ha mindent kiadtam magamból egy versenyen.

Mi volt eddigi legextrémebb bringás élményed?

Talán a 2009-es Szilvás maraton. Mindenki tudja milyen idő volt. Jó helyen érkeztem a hegy tetejére. Többen haladtunk együtt. Szécsi Tomi elesett Dobos Feri kerekében, én pedig átestem Tomin. Akkora ütést kapott a sípcsontom, hogy nem tudtam tekerni. A közeli turistaházból jöttek segíteni. Annyira rosszul voltam, hogy az ájulás kerülgetett. Kaptam forró teát, ami egy kicsit átmelegített. Majd megköszöntem a vendéglátást és nyeregbe pattantam. Természetesen nem értették, hogy most mi van. Gondolkoztam, hogy lefele, vagy felfele induljak. A folytatás mellett döntöttem. És mi volt benne az extrém a 4 fokos időben, és hogy az összes lejtőn sírtam és ordítottam, annyira fáztam? Az, hogy mikor megkezdtük az utolsó hosszú lejtőt, sorra előztem meg az embereket a sziklás katlanos részen, mert míg mások tolták lefelé, mert annyira fáztak, hogy nem bírták húzni a féket, én szépen lehagytam őket a nyeregben maradva. Csak azt nem tudta senki, hogy én azért voltam a bringán, mert már a hegytetőn nem tudtam lefékezni, annyira elfagytak az ujjaim:)

Melyik a kedvenc versenyed és miért?

Még 2006-ban volt Orfűn XCO Magyar Kupa. Az nagyon élvezetes, gyökeres, igazi cross-os pálya. A mostaniak közül talán a salgótarjánit említeném. Maraton pályák közül pedig a Dunát, mert nagyon tetszik a szentlászlói lejtő, és a két dobogókői mászás.

Mennyiben változna a teljesítményed, ha a mostani bringád helyett mondjuk az én 17-18 kilós bringámmal kéne menned? Arra vagyok kíváncsi, hogy hol segít leginkább a technika?

Igen, a súly nagyon fontos tényező a kerékpársportban. Nem véletlen, hogy 100-200 grammért „meg kell szenvedni”, titán csavar, karbon kiegészítők. Szerintem a legfontosabb, hogy egy könnyű, de emellett strapabíró kereked legyen. A váltás/hajtás is fontos szerepet játszik a hajtásteljesítményben. Egy könnyű váz is kell, de szerintem itt megfelel egy jó minőségű alu is. A karbon merevebb, a lejtőn kényelmesebb, de a borsos ára miatt, és a sérülékenysége miatt „veszélyes”. Tehát mindenképpen romlana a teljesítményem.

Magyarország egyik legnépszerűbb klubjában versenyzel. Hogy érzed magad, milyen a kapcsolatod a csapattársakkal?

2006-óta vagyok a Bringabanda SC versenyzője. Már második éve lettem beválogatva a kiemelt, úgynevezett SWAT egységbe. Itt minden támogatást megkapunk a vezetőségtől. A support csapat minden kérésünket teljesíti. Frissítenek, neveznek, szállást foglalnak, bringát szerelnek. Nekünk tényleg csak a versenyzéssel kell foglalkoznunk. Nagyon köszi Nekik!!!

Kik a szponzoraid, kik segítik a versenyzéseidet?

A csapatot már harmadik éve támogatja a Boneshaker Kft. Tőlük kaptam a Haibike Greed karbon vázra épített, DT teleszkóppal és Syncros karbon kiegészítőkkel felszerelt bringám. Ruházatban a Mavic kiegészítőket használom a Biketex Kft. jóvoltából, a kezemet pedig az IRONCLAD kesztyű védi. Az energiapótlásban pedig a csapat és egyben egyéni szponzorom a HIGH5 segít. Emellett hatalmas köszönet a családomnak, akik támogatják és segítik a kerékpározásomat.

És még egy aktuális kérdés: tényleg megbüntettek nemrég, edzés közen?

Nem, dehogy. A Mountainbike Challege sorozat szervezőivel találtuk ki, kiváncsiak voltunk arra, hogy hányan veszik komolyan. A szöveget direkt úgy fogalmaztuk meg, hogy hihető legyen, de ha valaki egy kicsit is belegondol, teljesen egyértelmű, hogy nem igaz. Ennek ellenére mégis nagyon sokan bevették. Több ilyen nem lesz, de azért jó móka volt!